A Gyöngyösi Szent Bertalan Plébánia udvarán található hatalmas japán akác facsoport 4 db. fából áll. Kora több, mint 200 év.
A fa, koránál fogva ahhoz a jeles eseményhez megy vissza, amikor a napóleoni háborúk idején, a magyar Szent Koronát Napóleon elől menekítve, Gyöngyösön az Almásy család házában rejtették el, két ízben, összesen negyvenkét napon át. Azért hozták ide, mert az Almásyak gyöngyösi ága koronaőr volt. 1809. június 15-én indult el másod ízben Almásy Pál koronaőr a koronával a Magyarországra bevonuló francia seregek elől Budáról. Különböző helyeken őrizték, így Gyöngyösön, saját házukban is. Ennek a koronaőrzésnek emlékére ültették az udvar közepére azt a négy kis japán akác facsemetét, amely különös alakot formálva ma a katolikus plébániának és a Szent Bertalan Templom Kincstárának udvara közepén áll.
Jeles személyek a fa körül:
Az 1781-ben Gyöngyösön született Hám János, a későbbi szatmári püspök, aki első szentmiséjét itt a Szent Bertalan templomban mutatta be, és mint a vendég megfordult az árnyas udvaron. A Batthyányi Kormány 1849-ben esztergomi érsekké választotta, Róma azonban Bécs hatására nem erősítette meg a kinevezését.
Kossuth Lajos, aki 1849. április 2-án a csapatokat megszemlélve, a ház falai között szállt meg.
Guba Pál piarista paptanár 1920-1952-ig, aki Ady Endre tanára és osztályfőnöke volt
Nagykárolyban, megőrizte Ady hozzá írt leveleit, és Gyöngyösön az első múzeumot megalapította.
Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő, aki 1916-1932-ig volt gyöngyösi plébános, és a rommá égett gyöngyösi nagytemplomot újjáépítette. Rákosi börtöneiben nyoma veszett.
Bárdos Lajos zeneszerző és karnagy, aki a Gyöngyösi Katolikus Énekkar díszkarnagya volt és többször vezényelte a kórust 1936-37-ben
Habsburg Ottó és felesége, akik 2000-ben jártak Gyöngyösön.
Mons. Piero Marini érsek, II János Pál pápa szertartásmestere
