Gyöngyös Felsőváros Szent Bertalan Főplébánia

Gyöngyössolymos

A SOLYMOSI TEMPLOM TÖRTÉNETE

A 1332/37. évi pápai tizedjegyzék említi a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát. A Solymosy család 1400 előtt építette gótikus stílusban a templomot. Sajnos ennek hajóját és szentélyét a törökök a XVI. században lerombolták, nem maradt meg belőle csak a torony, amely ma is áll. A templomudvar be volt kerítve erős kőfallal és temetőhelyül is szolgált. A torony nyolcszögletű, valóságos  lőrésekkel rendelkező, vártoronyszerű építmény. A szépen faragott, sötétebb színű sarokkövek, amelyek élesen emelik ki a szögletek vonalát, a  Farkasmályból, a többiek a Kishegyről kerültek ki.

Solymos nevét első ízben II. Endre királynak 1212. adománylevele említi, amikor is a király a Szent Sír Lovagrendnek adományozta a Solymos falu határához tartozó Hidegkút nevű lakatlan földet és egyes mátrai erdőségeket. A Solumus, Solimus névalakban emlegetett falu határának többi része ekkor már az Aba nemzetségbeli Solymosy család birtoka volt. Az utolsó Solymosynak, Lászlónak, a moldvai kunok bírájának halálával a birtokjog 1425 körül az ősiség törvénye szerint Zsigmond királyra szállt, aki azt a szomszédos Szentpatak (vagy Szénpatak) nevű faluval együtt Rozgonyi Péter egri püspöknek adományozta személyes birtokul. Rozgonyi e saját tulajdonát képező birtokot 1430-ban átruházta az egri püspökségre. Szentpatak 1549-ben már puszta, nem népesült be többé. Solymoson is pusztított a török. A XVII. század elején zálogbirtokosok használták, de 1630 után visszakerült az egri püspökség saját kezelésébe és 1804-ig ott is maradt. 1805-től pedig az egri érsekségé lett.

Az alsó részt két előreugró támpillér erősíti, amely körülbelül emeletnyi magasságban, ferdén lefutó szegéssel tetőz. A pillér fölött keskeny, csúcsívbe futó, lőrésszerű, másfél méter magasságú, csúcsíves ablak van, fölötte ugyanolyan, – amit egy, a tornyot körülszegő keskeny pillér zár le. A kiugró pillér fölött egy címerpajzs látható a Solymosy család címerével, amely azonban fordítva van beépítve a torony falába, jelezve a család kihalását. A pajzs fölött egy kerek nyílást találunk, benne korábban hármas rozettával, amely a lóhere 3 stilizált levelét utánozta, de ma már csak csonka állapotában csodálhatjuk meg. A kerek nyílás fölött elég nagy távolságban, négyszögletes keretben lévő kettős gótikus ablakrés helyezkedik el, amely sötét keretbe foglalva, szinte kiemelkedik a torony nyugati falából. A hátsó, kelet felé ill. a dél felé néző oldalon pedig egynyílású ablakok vannak. A gótikus ablakrész fölött a toronyra, annak újjáépítésekor, mintegy emeletnyi magasságban új falat raktak, amelynek mind a nyolc szögletlapjára, az alsóktól elütő, négyszögletes, tetején enyhén hajló ablakot készítettek, majd föléjük két tagú sisaktetőt, rajta gömbbel, s a gömbből kiemelkedő kettős kereszttel.

A ráépített sisak barokkstílben épült, mint ahogy barokkstílű a templom hajója és a szentély is, amit 1702-11 között építettek fel.

1769 és 1772 között Quadri Kristóf gyöngyösi mester vezetésével Barkóczy püspök utasítására a régi mennyezetet boltozatra cserélték ki.

Az 1790-es években a templom szűknek bizonyult, ezért Eszterházy püspökföldesúr tervbe vette bővítését, de a végrehajtásában halála megakadályozta.

1807-től 1813-ig Fuchs és Pyrker érsek bőkezűségéből id. Császka János gyöngyösi kőművesmester barokk stílusban bővíti a templomot, új szentéllyel és sekrestyével látja el. Ekkor nyeri el mai alakját. Nagy valószínűséggel a kőkerítést ekkor bontották le, és anyagát az új templomba építették be. Az átépítés terve, amelyen az előző állapot is látható, levéltárban ránk maradt.

Belül a templomban a karzat alatt a hajó északi falába egy  nagyobb címer van befalazva. Ez a kegyúri családnak, a Solymosyaknak a címere, egy sólyom kiterjesztett szárnyakkal, és gótikus betűkkel bevésett 1411-es évszám látható rajta. A címeren lévő stilizált madár művészi faragása, pontos, szép rajza elsőrangú művé emeli a középkorból való heraldikai emlékeink között. A hagyomány szerint 1848-ban egy huszár bement a templomba, az ott lévő címert osztrák császári kétfejű sasnak nézte és annak egy részét a kardjával levágta.

A templom hajója és szentélye alatt egy-egy kripta található. A Kishegy aljában lévő új temetőt 1802-ben nyitották meg. Ugyanakkor a kriptákat befalazták, a régi temetőket bezárták és megtiltották ezekben a temetkezést.


1931-ben került sor a templom belső festésére. Korény József egri festőművész végezte a munkálatokat, míg a szentély boltozatán látható figurális mennyezetképet, társa Raksányi Dezső budapesti festőművész készítette. Ezt az alkotást ma is láthatjuk.
A XX. század is bővelkedett eseményekben a templom történetében. 1925-ben új harangokat öntetnek a solymosi hívek az I. világháborában elvitt két harang helyére. Így kerül az 1913-ban a soproni Seltenhofer Frigyes fia műhelyében öntött, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt 317 kilogrammos harang mellé a Szlezák László budapesti harangöntő által készített 216 kilogrammos, Szűz Mária tiszteletére szentelt harang és a Szent Teréz tiszteletére szentelt, 106 kilogrammos harang.

Ugyancsak 1931-ben vezetik be a templomba a villanyvilágítást.

1933-ban az egri érsek a templom külső falazatát saját költségén renováltatta. Csak a torony maradt vakolatlan, azért, hogy műemlékként eredeti formában hirdesse történelmi múltját.

A II. világháború idején Gyöngyös felől aknatalálat éri a tornyot.

1960-ban ismét megszépül a templom belső tere. Újrafestetik. Benke László jászberényi festőművésznek köszönhetjük a most is eleven szépségükben mutatkozó mennyezetképeket. A szentély boltozatának a kompozíciója egyedül kivétel ez alól, amelyet csupán restaurál a jászsági művész, mert az az előbb említett művészek kezemunkája.

Dr. Fürdök Frigyes plébános ideje alatt, az 1970-es években készül el a szembemiséző oltár.

Póka János plébánosi ideje, az 1980-as évek, pedig a legtevékenyebb korszakok közé tartozik. Ekkor kerül sor a harangvillamosításra, a tetőhéjazat cseréjére, a toronysisak terméspala borításának rézlemez fedéssel való kiváltására.

Márai János plébános az 1990-es évek vége felé pedig a sekrestye belső felújítását végeztette el.

                                                                                                          Összeállította: Babiczki LászlóEzzel záródott a XX. század a templom történetében.

Miserend Gyöngyössolymoson

Szent Miklós templom:

péntek: 17.00 órakor

vasárnap 10 órakor

 

 

 



 

 



Kapcsolat

Templom:
3200 Gyöngyös, Fő tér

   

Plébánia: 

Gyöngyös Felsőváros Római Katolikus Főplébánia

3200 Gyöngyös, Szent Bertalan utca 3.

Adószám:19921756-2-10

Tel: +36-37/311-143 

gyongyosplebania@gmail.com

 

Iroda nyitva tartása:

Hétfő - péntek:  

9:00 - 12:00 és

15:00 - 17:00


Plébános:

Balog Gyula

 

Káplán:

Holló Gábor

Greutter György

  

Kántor-karnagy:

Fülöp Arnold

  

Plébánia irodavezető:
Török Julianna 

  

Plébánia gondnok:


Hitoktató konzulens:


Sekrestyés:
Újhelyi Mihály


Karitász:

Gielné Bogdán Krisztina


Kórházi beteglátogatók:
Csefán Mihályné Erzsébet

 

Szent Bertalan Alapítvány:

Adószám: 19134484-1-10

Kalauz Ferencné